Medgyes környéke

Almakerék (Mălâncrav)

A település evangélikus templomát az Apafi család építtette, hiszen a település a 17. századig az ő birtokuk volt. A 15. században erődítették, védőfalakkal és tornyokkal látták el. Falait 14. és 15. századi freskók maradványai díszítik, amelyek a gótika udvari stílusában készültek.

Asszonyfalva (Axente Sever)

A település ókori neve ”Villa Dominarium”, itt tárták fel azt a római kori kincset amely több mint 200 császárság kori ezüstérméből állt, valamint egy köztársasági dénárokat tartalmazó leletet is találtak. Neve arra utal, hogy egykor a királyné birtoka volt, 1931-ben kapta jelenlegi elnevezését. Egyhajós templomát valamikor a 13-14. század derekán építették, egyedisége abban áll, hogy tornya a szentély és a hajó találkozásánál a szentélynégyszög fölé épült.

Bázna (Bazna)

Bázna hírneve elsősorban a gazdag kálium-, nátrium-és magneziumsó, valamint kálcium, jód és bróm tartalmú vizének kösszönhető. Észak-Szeben megye legrégebbi teletülései között tartják számon, első okleveles megemlítése 1270-re tehető. 1359-ben Medgyes Szék szabad községeként említik a dokumentumok.

A jelenben is végeznek gyógykezeléseket a báznai gyógyfürdőn, ezeket főleg gyomor, légzésszervi, reumatikus, ortopéd és idegrendszeri megbetegedések esetében ajánlják. A gyógyvíz sókoncentrációja 300 gramm/liter.

A községhez tartozó Alsóbajom településen meglátogatható az 1402-ben épült gótikus templom is.

Berethalom (Biertan)

Itt található Erdély talán legszebb erődtemploma, amely 1993-ban felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára. A település hatalmas templomát 7 bástyás, hármas védőfal veszi körül, íly módon a Küküllővidék legjelentősebb falusi erődítménye. A településről 1283-ban írtak először, egy 1412-ből származó oklevél pedig már említést tesz a templomról is.

Erzsébetváros (Dumbrăveni)

Erzsébetváros okleveles megemlítése 1332-re vezethető vissza, Ebesfalva, vagy Ebesdorf nevek alatt nevezték meg a korabeli dokumentumok. Talán a legemblematikusabb turisztikai látványossága a gyönyörű örmény katolikus Szent Erzsébet nagytemplom. Szintén Erzsébetvároson található az Apafi kastély, amelyet a nemesi család udvarmestere, Fráter György építtette 1552-ben, de az idő folyamán többször is átépítették és kiegészítették. A múltban a kastély épületében a polgármesteri hivatal működött, de a hadsereg is használta, sőt börtön is volt. A helyi római katolikus templom 1795-1798 között épült barokk stílusban és eredetileg az örmény mecharista rend tulajdona volt, később a katolikus egyház megvásárolta az örményektől az épületet.

Kisselyk (Șeica Mică)

Gótikus kőtemplomát a 15. században építették, majd az ezt követően megépült a templom körüli védelmi rendszer is. A tatárok gyakori betörései miatt a 15. században többször bővítették, majd a 16. században ismét átalakították. A templomot kettős falgyűrű veszi körül. Az erődtemplom legértékesebb örökége az a bronz keresztelőmedence, amelyet feltehetően Leonardus nagyszebeni mester készített 1477-ben.

Küküllővár (Cetatea de Baltă)

A településen található Erdély egyik legrégebbi vára, a dokumetumok már 1202-1203-ban említést tesznek róla. A templomot védő fa- és földerőditményből csak kevés maradt meg napjainkban, a várárok részei maradtak meg csupán egyes részeken. A 16. században a templomot felújították, a küküllővári Bethlen-Haller kastélyt pedig, a Chambord-i kastély mintája alapján építették.

Nagyekemező (Tîrnava)

Nagyekemező őrtorony nélküli temploma a 16. században épült késő gótikus stílusban. Két bejárata van, az oltár eredete 1590-re vezethető vissza. Az 1877-es árvíz után a templom köré lerakodótt üledék egy természetes, 2 méteres falat hozott létre.

Nagyselyk (Șeica Mare)

Első említésekor a település káptalani székhelyként tűnik fel. 1336-ban Nagyselykszék székhelye, amely Medgyesszékkel együtt „Kétszék” néven a Királyföld részévé válik a középkor végére. Temploma 1300 körül épült és eredetileg bazilika volt, később alakították ki védelmi rendszerét és ruházták fel gótikus stílusjegyekkel. A 15. században kezdték el a saroktornyos és kaputornyos védőfal felépítésének munkálatait. A védelmi rendszert 1906-ban lebontották, helyébe 2 évvel később, vaskerítést emeltek.

A bólyai kastély az azonos nevű településen található, amely közigazgatásilag Nagyselyk községhez tartozik. A 14. században Bolyai Gáspár és felesége, Bethlen Brigitta építette a várkastélyt. 1511-ben Bethlen Miklós ezt újjáépítette és 1515-ben Lulai János nagyszebeni polgárnak adta el. 1596-ban Báthory Zsigmond a várkastélyt II. Mihály havasalföldi fejedelemnek adományozta, aki 1597. december 1-jén meg is látogatta. 1629-ben az uradalmat a kastéllyal együtt nagyszalontai Toldi György örökölte. A múltban a kastéyt betteggondozóként és raktárként használták, ma már csak a romjai láthatók.

Szászegerbegy (Agârbiciu)

A falu környékén újkőkorszaki, bronzkori, vaskori és római kori leleteket tártak fel. A középkorban a Selyk szék települése volt, első írásos említése 1343-ból maradt fenn Egurbeg alakban. A gótikus erődtemplom építését a 13 – 14. század fordulójára teszik, de a ma látható formáját a 15. század közepén nyerte el. A templomot első ízben 1415-ben említik. A templom erődítésére később, a 16. század első felében került sor.

Szászmuzsna (Moșna)

A középkorban, egyike volt annak a három nagy településnek (Berethalom és Medgyes mellett), amelyek a ”Két Szék” közigazgatási fennhatósága alá tartóztak. 1495-ben Muzsna elnyerte a vásártartás jogát, és saját céheket is alapíthatott, de ezek a medgyesi céhek ellenőrzése alatt álltak. A helyi erődített templomot a szebeni Andreas Lapicida kőfaragó mester építette, késő gótikus stílusban. Védelmi rendszere egy őrtoronyból, két védő toronyból, két bástyából és a 9 méteres várfalból áll

Szászszentlászló (Laslea)

Szászszentlászló templomát Samuel Teutsch segesvári építőmester építette 1842-1844 között a régi középkori templom helyébe. Mivel az új torony 1843-ban, még elkészülte előtt összeomlott, meghagyták a korábbi templom 14–15. századi erődített tornyát, a védőművek egy részével együtt.

Váldhíd (Valchid)

A válhidi templom építésének pontos ideje nem ismert, feltételezések alapján 1390 körül kezdték el a munkálatokat. A védőtornyok a várfal oldalainak közepén találhatóak, az őrfolyosók pedig a tornyok előtt is futnak. Az 1916-os földrengésben a templom megrongálódott, mennyezete beomlott, és helyette deszka mennyezetet készítettek.