Medgyes környéki hagyományok

Hazánk egyik legjellemzőbb sajátossága a diverzitás. Ez a sokszínűség jelen van a domborzatban, a tájban, a kultúrában és a népesség etnikai összetételében is, ennek köszönhetően egy régiónként változó kulturális örökség jöhetett létre a területén.

Medgyes környéke sem kivétel ez alól, az évszázadok során olyan gyönyörű hagyományok maradtak itt meg, amelyek színessé és vátozatossá teszik a helyi kultúrális hagyatékot.


Majális
a tavasz ünnepe

Egy régi szász hagyomány, amely arról szsólt, hogy egy mezei mulatság keretében a helyi közösségek megünnepelték a tavasz eljövetelét. Ezt az ünnepséget évente rendezték, május hónapban, innen az elnevezése is. Főleg azokban a településeken ünnepelték, ahol nagyszámú szász közösség élt. Az utóbbi években ez a hagyomány újjáéledt, így minden május 1-jén megünneplik egy nagy szabadtéri rendezvény keretében, amelyről nem hiányozhat a népdal, vagy néptánc sem.

Húsvéti hagyományok
a locsolkodás

Erdély egyes vidékein napjainkig megőrízték a locsolkodás hagyományát húsvéthétfő napján. Ezt a régi szokást a szászok és magyarok honosították meg Erdély területén, a 19. század végéig a nemesi családok körében is elterjedt volt, később a falusi közösségekben élt tovább és maradt fent napjainkig. A környéken elhelyezkedő falvakban, de Medgyesen is, a legények és férfiak napjainkban is meglocsolják a hölgyeket.

Eredetileg az eladósorban levő lányokat és a fiatalasszonyokat friss forrásvizzel locsolták, hogy egész évben gyönyörűek és illatosak legyenek, mint a tavaszi virágok. Idővel a vizet az illatos parfümök és kölnivízek váltották fel, a hölgyek pedig húsvéti piros tojással, kaláccsal és süteménnyel várják a locsolókat. Húsvét másodnapjának reggelén elsőként a gyerekek kezdik a locsolkodást, a felnőttek általában alkonyatkor indulnak locsolni.

 

Karácsonyi hagyományok
a kántálás

A Darlac (Dârlos) községhez tartozó Küküllőkőrösön (Curciu) a karácsonyi ünnepkörhőz kapcsolodó szokások már karácsony szombatjának reggelén kezdődnek. A falusi gyerekek, csillagal a kezükben, a helyi lelkész házához látogatnak áldásért, majd sorra látogatják és megkántálják a falusi gazdákat. A generációkon keresztül átörökölt csillagnak szimbolikus ereje van: a napkeleti bölcsek útját jelképezi, akik követték a betlehemi csillagot és hírül adták a világnak a Megváltó születését.

 

A szászivánfalvi ”kezesek bálja”

Egy nagyon érdekes hagyományt őriztek meg a Medgyeshez tartozó Szászivánfalva (Ighișu Nou) lakói. Immár több mint 60 éve, karácsony másodnapján, megrendezik a ”kezesek bálját” (balul pristinilor) december 27-re virradó éjszkán. December 6-án a 14-ik életévüket betöltött legények összegyülnek a helyi művelődési házban, ahol megválasztják azt a két vezetőt, másnéven ”kezest” (pristin), akik felelősek lesznek a karácsonyi kántálás megszervezéséért és lebonyolításáért. Szentestén a kántáló legények a lelkész lakásán gyülnek össze, aki áldását adja rájuk, majd ezt követően két csapatban az egész falu közösségét megkántálják, házról házra járva. Az ünnep mindhárom napján a kezesek asztrahán kucsmát viselnek, partnernőik pedig fehér virágot tűznek a hajukba. A bál éjszakáján a falu hajadonjai és a kántáló legények két félkört alkotnak a helyi művelődési otthonban és megkezdődik a mulatság. A táncot a kezesek kezdik meg partnernőikkel, majd azokat továbbadják a legények félkörében felsorakozó két pajtásuknak, és ők felkérik a másik félkörből az első két hölgyet. Ezt a folyamatot addig ismétlik, míg minden lány sorra kerül. A bál programjából a keringő sem hiányozhat, ezt pontban éjfélkor táncolják.