Medgyes története

A város Nagyszebentől 56 km-re, a Nagy-Küküllő két partján fekszik, a DN 14-es főut mentén, egy dombos vidéken. Medgyes és környéke évezredek óta lakott terület volt, a legkorábbi emberi nyomok a korai neolitikumra vezethetők vissza, de a régészeti feltárások bebizonyították, hogy az emberi jelenlét nem szünt meg a településen a bronzkor, és a vaskor alatt, majd később a dák, vagy római időszkban sem. A római korban a város területén egy római castrum működött.

Medgyes nevét először 1146-ban említik meg, de a város okleveles megemlítésének általánosan elfogadott dátuma 1267. június 3. A település neve Mediesy alakban jelenik meg a dokumentumon, ez lesz az az elnevezés amely a várost ismerik a középkorban. Kortól függően Medgyes nevét több formában is említik, ilyen a Medies, Medgyes, Medyesch, Medwisch stb.

A 12. és 13. században a magyar királyok szász telepeseket hoztak a környékre, így Medgyesre is. Köztudott, hogy 1318-ban a medgyesi és nagyselyki szászok bizonyos adókedvezményeket kaptak és felmentették öket a királyi seregben való kötelező szolgálat alól.

1359-ben Medgyes a környék egyedüli települése amelyet ”civitas” (város)-ként említenek, azonban 1407-ben vissztértek az ”oppidum” vagy “villa” elnevezések. 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király felmentette a Medgyes és Selyk székbeli szászokat a székely ispán joghatósága alól, így a két szék önállósult. 1437-1438 között, a török hadak erdélyi betörésének köszönhetően, Medgyes Szék mind gazdaságilag, mind demográfiailag jelentős visszaesést szenvedett el.

A növekedő török fenyegetettség miatt, a 15-16. században, a kissebb falvak és mezővárosok nem tudták biztosítani a nagyobb terjedelmű védelmi falak felépítésének költségeit, így a templomok erődítésére fektették a hangsúlyt. Ez a jelenség Medgyes esetén is észlelhető, a 14. század elején előbb a templom körüli területet erődítik falakkal és két toronnyal, majd 1400 után ezeket a falakat megemelik és másik három védőbástyával, vízi árkokkal és egyéb védelmi berendezésekkel bővítik ki, így biztosítva a Szent Margit templom védelmét. Ezt az erődítmény együttest nevezik manapság Vár-nak, első okleveles megemlítése 1450-re tehető.

Báthory István Medgyesen fogadta 1576-ban azokat a lengyel követeket, akik meghívták őt a lengyel trónra, 1605-ben pedig itt választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt.

Az első román templomot 1826-ban építették, Ioan Bob balázsfalvi püspök erőfeszítéseinek köszönhetően. Szintén az ő nevéhez fűződik az első medgyesi román iskola megalapítása is.