A Küküllő vidéke
Földrajzilag Medgyes a Küküllőmenti-dombvidéken, az Erdélyi medence déli alegységében található. Északon a Maros folyó, délen az Olt völgye határolja, területét két folyó szeli át a Kis- és Nagy-Küküllő. Ennek a földrajzi alegységnek része a Hortobágy vidéke is, ahol intenzív földgáz kitermelés folyik.
A Küküllők vidéke mindig is híres vidék volt az évszázadok során, szőllőültetvényei miatt „A bor hazája”-ként szokták említeni. A térség másik egyedi vonása, hogy itt lehet megtekinteni a híres erdélyi szász erődtemplomokat, amelyeket méltán sorolhatjuk Románia legszebb műemlékei közé. Ezek közül kettő felkerült az UNESCO Világörökségi listájára: Nagybaromlak és Berethalom erődtemplomai.
A középkori heraldikában, a Küküllő-vidék leggyakrabban használt szimbolúma a szőlőfürt volt. Egyes esetekben, a hatalmas megbecsülés jeleként a szőlőfürtöt arannyal vonták be.
A Küküllők vidékének csupán egy része tartozik Szeben megyéhez, ezt három város környékére lehet leszűkíteni: Medgyes, Kiskapus és Erzsébetváros. A vidéknek nemcsak a jó minőségű borok hoztak hírnevet, hanem gyógyvizei és iszapjai is, így vált ismertté a Bázna is a magas kálium, nátrium, magnézium, kálcium, jód és bróm tartalmú gyógyvizének köszönhetően.
Románok, szászok, magyarok, örmények és romák, mindannyian mély kultúrális nyomot hagytak a térség életében saját hagyományaikkal és szokásaikkal. Egy helyen lehet itt csodálni a szász építészet remekműveit, a román lányok ”coconița” táncát, vagy a roma kézművesek által hagyományos módszerekkel készített réz tárgyakat.
A Küküllő-vidék másik jellegzetessége az élénk kézműves tevékenység jelenléte. Már a középkori időkből a szorgalmas helyi kézművesek ápolták és nemzedékről nemzedékre átörökítették a kovácsolás, nemez papucs készítés, borászkodás, házi kenyérsütés szokását és rejtelmeit.
A környékbeli szász közössőgek ”szomszédságok”-ba szerveződtek, ez a szokás napjainkig fennmaradt az olyan falvakban, ahol nagy számban éltek a szászok. Ezek a ”szomszédságok” több szomszédot tömörítettek magukba a falu, város, vagy község lakosságából, szerepük a kölcsönös segítségnyújtás volt. Szükség esetén ezek a helyi szervezetek segítettek legelőször a bajbajutottakon: kalákában végezték az építkezéseket, a mezei munkákat, vagy bármilyen olyan feladatot, amelyet ezen mikróközösségek tagjai nem tudtak magukban elvégezni.
A Küküllő-vidék szász templomai
A szász falvak központját leggyakrabban az erődített templom foglalta el. Ezeket masszív falak és őrtornyok védték, és úgy építették őket, hogy ellenálljanak a korban általánossá vált török és tatár betöréseknek. Az erődtemplomok nem csupán védelmi szerpet töltöttek be egy közösség életében, hanem itt raktározták a falu élelmiszer- és árukészleteit.
Az elsősorban védelmi megfontolásból épített erődtemplomok, nem szűkölködnek egyedi építészeti elemekben, eredeti falfestményekben, vagy felbecsülhetetlen értékű műtárgyakban sem. Berethalom, Almakerék és Szászkézd templomai például, hitelesen képviselik a szászok világnézetét, kultúráját és történelmét, amelyek helyi legendák és történetek formájában mai napig megmaradtak ebben a térségben.
A medgyesi Szent Margit evangélikus templom
magába ötvöz olyan építészeti elemeket, amelyek egy korábbi, 15. századi épületnek részeit képezték. Gyönyörű szárnyasoltára Erdély egyik legértékesebb alkotása, orgonája 1678-ban készült.
A nagybaromlaki erődtemplom
és az itt működő regionális múzeum magába foglalja a gótikus istentiszteleti hely mellett, néhány eredeti szász parasztházat is.
A berethalmi erődített evangélikus templom
az UNESCO Világörökség része. Gótikus és reneszánsz építészeti elemeket ötvöz, a szószék egyetlen kőből lett faragva, a szárnyasoltár (Erdély legnagyobb szárnyasoltára) és a sekrestyeajtó 1910-ben díjat nyertek egy párizsi nemzetközi versenyen.
A riomfalvi erődtemplom
lenyűgöző kapuzattal rendelkezik és falait faragott elemekkel diszítették.
Az almakeréki erődtemplom
a 14. században épült az Apafi család megrendelésére. Különlegessége a templomban látható, kitűnő állapotban fennmaradt gótikus falfestmény, amely bibliai jeleneteket ábrázol.
A szászkézdi erődtemplomot
Szent István magyar király tiszteletére építették egy román kori székesegyház romjaira. Az óratorony a segesvári mintájára épült, gótikus elemeket észlelhetünk rajta.
A szászsárosi erődtemplomot
késő gotikus stílusban építették, legfontosabb kincsei a csodálatos barokk oltár és a még mindig működő orgona.